2004-ben az Aerobiológiai Hálózatnak 15 állomása működött: Pesten az Országos Környezetegészségügyi Intézetben, Budán a Svábhegyen, továbbá Békéscsabán, Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Mosdóson, Nyíregyházán, Pécsen, Salgótarjánban, Szekszárdon, Szolnokon, Veszprémben és Zalaegerszegen. 2005-ben még újabb 4 állomás csatlakozott - Eger, Szeged, Szombathely, Tatabánya -, 2008-ban azonban Budán, a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetben működtetett mérőállomást be kellett zárni.
A 2004 és 2009 közötti időszak parlagfű pollenterhelésének alakulásában jelentős szerepe
volt az adott év időjárásának. Az időjárás hatása jól látható a Budapesten regisztrált hőmérséklet, csapadék és parlagfű napi pollenkoncentráció adatokból.
Pesten 2004-ben és 2007-ben egész nyáron kevés volt a csapadék, ehhez július 3. hetében
több napig nagyon magas hőmérséklet társult, ami a parlagfű (és más növények) kiszáradásához
vezetett – ezekben az években alacsony volt a parlagfű pollenterhelés. 2005-ben végig hűvös,
csapadékos volt a nyár, mely szintén kedvezőtlen hatással volt a növények pollenszórására, így erre az évre is alacsony parlagfű pollenterhelést volt jellemző. 2006-ban több csapadék esett a vegetációs periódusban, de utána alacsony, 20 C körüli átlaghőmérséklet volt jellemző, ezért ebben az évben viszonylag magas napi parlagfű koncentráció értéket és terhelést regisztráltak. 2008-ban sok eső esett a vegetációs periódusban, utána nem volt túl magas a hőmérséklet, mindez az előző éveknél jelentősen magasabb napi koncentráció értékeket és parlagfű terhelést eredményezett; szeptember elején azonban a hőmérséklet hirtelen leesett, ami a parlagfű szezonnak is hirtelen véget vetett.
A 2009. év terhelése összességében az előző évhez hasonlóan magas volt, a szezon lefutásában azonban számos eltérés mutatkozott. A vegetációs periódusban kevesebb eső esett, majd júliusban pár napig magas hőmérséklet volt jellemző, ami elhúzódóbb szezonkezdetet, lassabb emelkedést és augusztus végéig alacsonyabb napi értékeket eredményezett. Később a kedvező hőmérséklet hatására megemelkedtek a napi koncentráció értékek – a 2008-asnál magasabb napi maximumot regisztráltak szeptember elején. Az átlaghőmérséklet aztán egészen október elejéig 20 C körül maradt, ami elhúzódó, lassan lecsengő szezonhoz vezetett.
Az állomások változó száma miatt az egyes évek parlagfű szezonját a legfontosabb
paraméterek (összpollenszám, napi maximum, tüneteket okozó napok száma) abszolút értékei
mellett az országos átlag értékek alapján hasonlíthatjuk legjobban egymáshoz.
A parlagfű szezon lefutását legjobban az országos napi átlag koncentráció értékek alapján
vizsgálhatjuk. A legalacsonyabb átlagos napi értékekkel 2007 jellemezhető, amikor országosan augusztus 22-én volt a legmagasabb a terhelés, onnantól erősen csökkentek az értékek. 2005 és 2006 közel hasonló lefutású szezonértékei kissé magasabbak, mint 2007-é, 2005-ben szeptember 2-án volt az átlagos csúcs, utána leesett a terhelés, míg 2006-ban a szeptember 3-i legmagasabb átlag után még viszonylag magasabb értékeket mértek, és csak szeptember közepén csökkent a terhelés. 2004 már magasabb értékekkel jellemezhető, a legmagasabb átlagos napi érték augusztus 31-én volt. 2008-ban és 2009-ben a napi átlagérték előző éveknél jelentősen magasabbak voltak, az átlagos csúcs 2008-ban egészen későre (szeptember 5.) tehető, míg 2009-ben augusztus 29-ére, azonban 2008-ban szeptember közepére erősen lecsökkentek a napi átlag értékek, 2009-ben a szezon elhúzódott október elejéig.
Az éves összpollen és átlagos összpollen értékek hasonló tendenciát mutatnak, ezek alapján is a legalacsonyabb terhelésű év 2007 volt, 2008-ban, majd 2009-ben pedig ugrásszerűen emelkedett mindkét paraméter. Az országos értékek mellett az egyes állomásokat külön vizsgálva látható, három évben is Kecskeméten volt a legmagasabb a terhelés (2004, 2005 és 2008). A hat év folyamán a legmagasabb összpollenszámot 2009-ben mérték, Mosdóson (15894 db pollenszem/m3).
Az utolsó két év összpollenszám változását az egyes állomásokra lebontva látható, hogy bár az országos tendencia (abszolút és átlag értéket tekintve is) emelkedő volt, számos állomáson
csökkent az éves összpollenszám – legnagyobb mértékben Egerben (50%), legkevésbbé
Zalaegerszegen (2%). Az országos növekedés leginkább két város adatain alapszik, melyek esetében azonban meg kell jegyezni, hogy Mosdóson (ahol a legnagyobb, több mint 600%-os volt a növekedés) a 2008-as értékek nem használhatóak, Békéscsabán pedig (ahol 135%-os, második legnagyobb növekedés volt) az előző évben pont a szezon csúcsánál csapdahiba miatt hiányoznak értékek – itt is az előző évi összpollenszám érték valószínűleg magasabb lehetett. Így elsősorban Debrecenben, Nyíregyházán és kis mértékben Szolnokon, Veszprémben emelkedett az összterhelés 2008-hoz képest.
Az év folyamán mért legmagasabb napi koncentráció érték (napi maximum) abszolút és átlagos értéke az összpollenszámhoz hasonló tendenciát mutat – 2008-ban és 2009-ben jelentősen meghaladta az előző évek értékeit. A különbség csak annyi, hogy a napi maximum abszolút értéke 2005-ben kissé alacsonyabb volt, mint 2007-ben, ami azonban az átlag értékeknél már ismét fordított.
Az éves napi maximum értékeket az egyes állomásokon külön is vizsgálva elmondható, hogy két évben is (2007 és 2008) a legmagasabb napi koncentráció értéket Nyíregyházán regisztrálták, a hat éves periódus alatt pedig 2009-ben, Mosdóson monitorozták a legmagasabb napi értéket (1466 db pollenszem/m3). Fontos kiemelni, hogy az utolsó két évben (az előző évektől eltérően) nem volt olyan város, ahol a szezon folyamán ne detektáltak volna nagyon magas terhelésű napot.
A parlagfű pollenre különösen érzékeny allergiásoknál 10 db pollenszem/m3 feletti közepes, az érzékenyeknél 30 db pollenszem/m3 feletti magas napi koncentrációnál már jelentkeznek a tünetek, 100 db pollenszem/m3 feletti nagyon magas napi koncentráció esetén pedig már minden parlagfűre érzékeny allergiásnál erős tünetek jelentkeznek.
Az augusztus 1-től szeptember 12-ig terjedő időszakot vizsgálva látható, hogy a 2007. év parlagfű szezonjában országos átlag szerint csak 5 nagyon magas terhelésű nap volt, 2005-ben 16, 2006-ban 15 – de ebből kettő 200 feletti átlagértékkel. 2004-ben 1 nap volt 200 feletti átlagos koncentrációval, emellett azonban még 21 olyan, amikor 100 feletti, nagyon magas átlagos terheléssel. 300 feletti napi átlagok csak 2008-ban, illetve 2009-ben voltak, 400 feletti pedig csak 2009-ben.
A szezon átlagosan 2008-ban indult legkorábban, majd 2009-ben, illetve 2004-ben. Az első,
átlagosan magas terhelésű nap 2005-ben esett a legkésőbbre (augusztus 18.).
Ha nem átlagos értékeket hasonlítunk össze, hanem az egyes állomások adatait összesítve vizsgáljuk a tüneteket okozó napok egymáshoz viszonyított arányát, az összpollenszám és napi maximum alapján levonható tendencia jelenik meg. 2007-ben a közepes, illetve magas terhelésű (10, illetve 30 db pollenszem/m3 feletti) napok aránya a nagyon magas terhelésű (100 db pollenszem/m3 feletti) napokhoz képest magasabb (összesen 80%), mint bármelyik másik évben. Az utolsó két évben pedig nagy mértékben megemelkedett a nagyon magas terhelésű napok aránya (2008-ban 44%, 2009-ben 56%), 800 db pollenszem/m3 feletti napokat pedig csak ezekben az években regisztráltak.
Összességében tehát minden paraméter arra mutat, hogy a parlagfű szempontjából a legkedvezőbb év 2007, illetve 2005 volt, aztán 2006, majd 2004, végül az utolsó két évben erősen megemelkedett a parlagfű terhelés, melyben jelentős szerepet játszott az időjárás.