A parlagfű terjedését a légszennyezettség is segíti
A klímaváltozás miatt az elmúlt években jelentősen megnőtt a pollenszezon hossza, az egyes növények pollenszórása összemosódhat, ami még erősebb tüneteket okoz az allergiásoknak. A legrosszabb helyzetben a fűfélékre és a parlagfűre allergiások vannak, a megfigyelések szerint ugyanis ezen növények pollenkibocsátása a légszennyezettség növekedésével egyenes arányban emelkedik.

A parlagfű terjedését a légszennyezettség is segíti

Az időjárási változások nem kedveznek az allergiásoknak. A gyakran átmenet nélkül, szinte napok alatt bekövetkező hirtelen tavaszi felmelegedés miatt egyszerre több allergén növény kezd virágozni. Ez még azok szervezetét is megviseli, akiknél egyébként kora tavasszal még nem jelentkeznének erősebb allergiás tünetek. Ráadásul az allergiaszezon idejének kitolódása és a növények hosszabb virágzási ideje is megkeseríti az allergiások mindennapjait - mondta dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Drasztikus változások

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint 1995 és 2015 között a kontinens egyes részein 6-24 nappal is megnőtt az allergiaszezon ideje. Szembetűnő, hogy a legjelentősebb növekedés a klímaváltozás terén leginkább érintett Alaszka területein növelte meg az allergiaszezon hosszát, majd dél felé haladva egyre csökken az emelkedést mutató napok száma. A szénanátha előfordulása, az allergia kezelési költsége és a szövődményként jelentkező sürgősségi ellátást igénylő asztmás rohamok száma is mind folyamatos emelkedést mutat az időjárás változásával összefüggésben.

A parlagfűnek a légszennyezettség is kedvez

Az egyik legnagyobb problémát az Egyesült Államokban is az allergia jelenti. A parlagfű amellett, hogy rendkívül igénytelen növény, szinte bárhol, bármilyen körülmények közt megél, és nagyon gyorsan terjed: virágporát több száz kilométerre is elfújhatja a szél. Az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány közlése szerint a parlagfű pollenkibocsátása jelentősen emelkedett az elmúlt években – 1996-ban növényenként 10,2g, 2010-ben növényenként 11,7g pollen került a levegőbe – a szén-dioxid koncentráció emelkedésével egyenes arányban. Ennek oka lehet, hogy mivel a szén-dioxid fontos tápanyag a növények számára, ezért ha nagyobb mennyiségben van jelen a levegőben, az ösztönzi a növényeket arra, hogy több pollent termeljenek. A parlagfűnél lejátszódó folyamat a fűféléknél is megfigyelhető.

Rossz kilátások

Kutatók szerint, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további emelkedésével az egyes növényfajok pollenszáma tovább nő, 2040-re pedig megduplázódik. Ez a kedvezőtlen folyamat nem csak az allergiásokat érinti. Alaszkában az elmúlt években a nyírfapollen koncentráció úgy az egekbe szökött, hogy még a nem allergiások szervezetét is megviseli. Ennek oka lehet az is, hogy a pollenek felszínén a levegőben lévő szennyezőanyagok könnyen megtapadnak, így a szervezetbe jutva együttesen még erősebb tüneteket képesek okozni.

A légúti allergiások száma hazánkban is folyamatos emelkedik. Az elmúlt évek alatt megfigyelhető, hogy szénanáthás tünetek egyre fiatalabb korban, óvodásoknál is jelentkeznek. Dr. Balogh Katalin szerint azonban sokan még mindig nem fordítanak kellő figyelmet betegségük kezelésére, az elhanyagolt allergia talaján pedig gyakran fejlődik ki asztmás szövődmény. Ennek megelőzésére és a tünetek tartós kezelésére már gyermekkortól alkalmazható az allergén immunterápia. A kezelés segítségével hatékonyan vehetjük fel a harcot a kedvezőtlen környezeti változásokkal szemben, hatására ugyanis a szervezetünk fokozatosan megtanulja elviselni az allergént, így az a hároméves kezelés végére – a tünetek jellemzően már a kezelés évében jelentősen csökkennek – nem fog allergiás tüneteket okozni. A tartós tünetmentességen túl az allergén immunterápia ma az egyetlen olyan kezelési mód, amely képes megfékezni az allergia szövődményeként jelentkező asztma kialakulását is.

2018. 04. 10. / Forrás: nepszava.hu