„Az Újvilág felfedezése óta zajlik az idegen fajok betelepedése Európába, s ez a folyamat felgyorsult” - fogalmazta meg tapasztalatait Keszthelyi Sándor. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának egyetemi tanára keszthelyi előadásában az invazív fajok hagyományos definícióját kiegészítve elmondta, azokat is ide sorolja, melyek ugyan nálunk is őshonosak, ám a klímaváltozás következtében gazdasági kárt okoznak.
A világon sok kutatás folyt már és jelenleg is sokakat foglalkoztat a parlagfű elleni biológiai védekezés témaköre. A tudományos eredmények alapján a legígéretesebbnek egy bogár, a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) tűnik a parlagfű elleni védekezésben.
Az allergiaprobléma megoldójaként tekintenek sokan a parlagfű-olajosbogárra. A bogár könnyen felismerhető, kb. fél centiméter hosszúságú, sárga, sárgásbarna színezetű, melynek szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók. Főleg parlagfűn található meg, amelyen szabad szemmel is jól megfigyelhető.
Az Észak-Amerikából származó rovart tudatosan telepítették be, valamint spontán terjedt el Távol-Keleten. Magyarországon, az Érdi-fensíkon 2020-ban jegyezték fel. Elsődleges tápnövénye a parlagfű, de ennek híján károkat tud okozni a napraforgóban is. Terjedését alapvetően a parlagfű határozza meg, de szerepet játszik az uralkodó szélirány csakúgy, mint a domborzati viszonyok.
Ma a parlagfű ellen bevethető legperspektivikusabb biológiai ágensként tartják számon a parlagfű olajosbogarat. Ugyanakkor elterjesztése széles tápspektruma miatt kétséges.
2023. 01. 26. / Forrás: magyarmezogazdasag.hu
