Ismerd meg az ellenséged - érdekességek a parlagfűről
Weboldalunkon sok mindent megtudhatnak a parlagfű káros hatásairól, arról, hogyan védekezzünk ellene, kik és milyen módon igyekeznek felszámolni ezt a kártékony növényt. De ismeri a parlagfű történetét, hasznosításának korábbi formáit? Cikksorozatunk első részében ennek jártunk utána.

Ismerd meg az ellenséged - érdekességek a parlagfűről

Mi a parlagfű köze Zeuszhoz?

A parlagfű növénytani neve – Ambrosiaartemisiifolia – a görög mitológiában ismert ambróziából eredeztethető. Az ambrózia, vagy „istenek eledele” – melyet félistenek is előszeretettel fogyasztottak vörösborral – szó szerinti fordításban „hallhatatlan”. Amúgy az ambrózia szót összefüggésbe szokták hozni a jóval régebbi szanszkrit amrita szóval, melynek jelentése „halál nélkül”. Vicces kedvű növényszakértők ezt előszeretettel vonatkoztatják Olümposziak helyett inkább a kiirthatatlan növényre, ami talán nem is áll olyan messze a valóságtól. További érdekesség, hogy az istenek az ambróziából készült italt nektárnak hívták, ami szintén szó szerint a „halál legyőzése”. Később európai tudósok az amerikai parlagfüvet kutatva bebizonyították, hogy az rokonságban áll az európai tengeri ambróziának (Ambrosiamaritima) nevezett növénnyel.

A Franck Muller Replica Krisztus utáni második században élő görög botanikus Nicander gyűjtötte először össze dokumentált formában az ólommérgezés tüneteit és kezelését. Bár ekkor még nem volt ismert, de ma már bizonyított, hogy a talajba kerülő ólmot az összes vizsgált növény közül a parlagfű vonja ki leghatékonyabban.

Inkább az indiánok eledele?

Tizennyolc generációval, körülbelül 600 évvel ezelőtt a bennszülött amerikaiak felhagytak egy addig nagy számban termesztett növényük gondozásával és áttértek a kukoricára. Nagyjából öt generációval – 150 évvel – ezelőtt az amerikai farmerek is áttértek a takarmányozásra használt mannaköles (Digitaria) – vagy más néven ujjasmuhar – termesztéséről a fejlett kukoricatermesztésre, ezzel végképp kiszorítva az indiánok eredeti haszonnövényét, ami a parlagfű volt!

Mai napig nem tisztázott, hogy csak takarmányozásra használták-e, vagy olaja révén bekerült az étkezésbe is. Mivel az olajat nem sajtolással, hanem a magokat összezúzva, majd azokat vízbe téve, forralva, majd a vízfelszínről lemerve lehetett előállítani, kérdéses, hogy széles körben alkalmazták-e. Valószínűbb, hogy a takarmányozás mellett inkább az orvoslásban használták a különböző parlagfű kivonatokat és tinktúrákat. Hogy miért szorult ki az indiánok gazdálkodásából a parlagfű, mai napig nem tudjuk, de a kukorica termesztésének fejlődésével szokták magyarázni.

Miképpen lehetséges, hogy a legtöbb szénanáthás megbetegedésért felelős növényt régebben haszonnövényként termesztették?

A parlagfű magja 47% nyersprotein, 38% nyers zsír és ezen felül jelentős mennyiségű olajat is tartalmaz. A parlagfű olaj a minőségét tekintve a szójabab olajhoz hasonló, de ugyanannyi olajat már a szójabab súlyának ötödét kitevő parlagfűmagból ki lehet nyerni. Bár az olaj kinyerése hagyományosan igen körülményesen történik, a mai napig tanítják a túlélőtanfolyamokon, mivel ebből a szinte mindenhol megtalálható növényből nagyon tápláló, az életben maradáshoz elengedhetetlenül szükséges nyomelemeket és zsírt tudunk magunkhoz venni – végső esetben.

És nem csak az emberek, de az állatok számára is fontos. Mivel az óriás parlagfű (Ambrosiatrifida), mely Amerikában őshonos és az átlagos 2-3 méteres magasságon túl a 6 méteres példányok sem ritkák, télen sem fagy el és magasságából adódóan jellemzően a lehullott hó sem tudja betakarni, így első osztályú takarmány a vadon élő, illetve ridegen tartott növényevőknek, például a floridai üregi nyúl (Sylvilagusfloridanus), a mezei egér (Microtuspennsylvanicus), különböző, leveleket fogyasztó szöcskefajták (Tettigonioidea), a téli sármánypinty (Juncohyemalis), a barnafejű gulyajáró (Molothrusater), a virginiai fogasfürj (Colinusvirginianus), a bíborpirok (Carpodacuspurpureus), a sirató gerle (Zenaidamacroura), az aranycsíz (Carduelistristis) vagy a karolinai küllő (Melanerpescarolinus) számára. Természetesen a birkák, lovak és más haszonállatok is előszeretettel fogyasztják.

Forrás: http://www.eattheweeds.com/ragweed/

panerai replica watches: https://www.toppanwatch.me/

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.