Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A jogszabály-módosításnak szakmai indoka volt, világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.
Az egyik irány a talajtakarás, a másik pedig, hogy a parlagfű fő csírázási–kelési időszakában kell beavatkozni, ami áprilisra tehető. A parlagfű elleni védekezés kezdetét az átlagember a médiában elhangzó figyelemfelhívások miatt leggyakrabban a törvényben előírt védekezési kötelezettség elvégzésének időpontjához társítja, az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálás nem a leghatékonyabb védekezési mód.
A parlagfű, pionír növény jellegéből adódóan tág tűrőképességű, március végétől gyakorlatilag az első fagyok megjelenéséig folyamatosan csírázik-kel, azonban a fő csírázási időszaka április hónapra tehető. A gyomnövény a természetes zárt vegetációban nem tud megjelenni, azzal nem versenyképes, tehát a védekezések során a bolygatott területek folyamatos borítottságáról kell gondoskodnunk. Ez történhet akár füvesítéssel, cserjék ültetésével, illetve talajtakarással. A kultúrnövénnyel borított terület esetén a megfelelő tőszám és annak a gyomelnyomó képességének a kialakítása, fenntartása a cél. Épp ezért gyenge, rossz adottságú termőhelyek a legveszélyeztetettebbek, ahol csak az extenzív termesztés lehet a gazdaságos. A gyümölcsösökben, szőlőben a sorok a mulcsozása – például szalmával borítása – sokat javít a védekezések hatékonyságán.
A nem mezőgazdasági hasznosítású, bolygatott ipari, valamint a lakott területeken, illetve a vonalas létesítmények estében szintén a folyamatos növényborítottság kialakítását, a talajtakarást és a kémia védekezést kell előtérbe helyezni. Kaszálással csak alacsony vágási magasság mellett és a 10-12 napos kaszálási forduló szigorú betartásával lehet eredményesen védekezni, ami bizonyos terepviszonyok mellett nem kivitelezhető. A lakott területeken a lakossági összefogás, a civil szerveződések formájában az utcák parlagfű-mentesítése, a közterület kezelő szervezetekkel való együttműködés, parkosítás – lenne – a leghatékonyabb védekezés.
A védekezési kötelezettség betartását ez évtől már nem július 1-től ellenőrzik a hatóságok, hanem azt vizsgálják, hogy megakadályozzák-e a földhasználók a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását. A jogszabályi védekezési kötelezettség július 1. időpontjának eltörlése és a növény fenológiai állapotához való igazítása is a megelőző, folyamatos védekezést teszi szükségessé.
2019. 04. 25. / Forrás: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, agroforum.hu, magyarmezogazdasag.hu
