A Klmavltozs, vzvlsg, egszsg. Merre tart a vilg? Mit tegynk? cm orvostanhallgatknak tartott eladsban az llamf felhvta a figyelmet a klmavltozssal sszefgg, klnbz slyos megbetegedst - malrit, zikalzat - okoz sznyogok szaki fltekn trtn megjelentsre, illetve a parlagf pollenkoncentrcijnak nvekedsre.

der Jnos szerint a migrci krdst a klmavltozssal sszefggsben is vizsglni kell, mint mondta, rszben a hbors vezetekbl, rszben pedig a klmavltozs kvetkezmnyeknt manapsg 65 milli ember van ton. Van, aki csak a szomszd vrosig, orszgig, de van, aki eljtt Eurpig - mondta.

Ha ezt az sszefggst nem ltjuk, akkor vakok vagyunk - tette hozz der Jnos. A problma megoldsra nemzetkzi sszefogsra s “dollr millirdokra” van szksg, de ha nem tesznk semmit, akkor ennek kvetkezmnyeit elssorban Eurpa fogja ltni.

Az llamf - aki eladst szmos kppel, grafikonnal s a hallgatsghoz intzett kvzkrdsekkel tarktotta - kifejtette, ha a krnyezeti terhels nem fog cskkenni, akkor jvben szmos termszeti, gazdasgi, trsadalmi problmval kell a vilgnak szembe nzni. radsok s aszlyok s egyb termszeti csapsok gyakoribb vlsval kell szmolni, tovbb az lelmiszertermels feltteleinek romlsval, a tengerek savasodsval, a jgtakar olvadsval kell szembe nzni.

der Jnos kiemelte, a klmavltozshoz jelentsen hozzjrult a gyorsul vilg, a Fld npessgnek ugrsszer nvekedse, az urbanizci ersdse. Elmondta, minden hten egymilli ember vlik vroslakv, aminek az lesz a kvetkezmnye, hogy 2050-ig annyi infrastruktrt kell megpteni, mint amennyit az elmlt ktezer vben sszesen - rzkeltette az llamf. Hozztette: a termszeti erforrsok koncentrcija zajlik az urbanizci rvn, amely vgs soron a szndioxid-kibocsts drmai nvekedshez vezetett.

der Jnos eladsban kitrt a tavalyi prizsi klmamegllapodsra is, amelyrl gy tartja “llektani ttrs trtnt”, hiszen - mint mondta - a politikusok nagy tbbsge mra elfogadja, hogy a klmavltozs egy ltez politikai, gazdasgi, trsadalmi problma.

“A legnagyobb bajt elkerltk, a legnagyobb jt azonban nem rtk el” - fogalmazott a prizsi klmacsccsal kapcsolatban a kztrsasgi elnk, s gy vlte, a megkezdett ton tovbb kell lpni, s tovbbi megoldsokra van szksg. Pozitvumknt rtkelte, hogy Amerika s Kna ratifiklta a prizsi dokumentumot, s j hr az is - folytatta az llamf, hogy 2020 helyett mr az idn letbe lphet a klmaegyezmny.

2016. 09. 19. / MTI