A tavaszi, f csrzsi idszakban kelt parlagf nvnyek tljutottak a virgzs cscspontjn, a pollenszrs cskkent, de mg mindig jelents mrtk. A nagy mennyisg nyri csapadk hatsra kelt parlagf nvnyek tbbsge most van a fvirgzs idszakban. A ksbb learatott kultrnvnyek (pl. tavaszi gabonk) tarljn lv parlagf szintn fvirgzs krnyki llapotban tallhat.

Szeptember msodik hetben a parlagfvek fejlettsge orszgosan nagyon heterogn, az lhelytl s a kelsi idtl fggen a hatlevelestl a 220 cm-es magassgig tehet, a legtbb parlagf 80-170 cm-es nagysg kztti. jonnan kelt parlagf mr csak elvtve tallhat. A krnyezeti felttelek kedvezek a parlagf nvekedshez, fejldshez.

A parlagf legnagyobb mennyisgben tblaszleken, tblaszeglyeken, mezsgyehatrokon, a forgkban, thinyos helyeken, belvz, valamint vadkrosts miatt kiritkult tblarszeken, nem megfelelen gyomirtott tblkon, mezgazdasgilag nem mvelt terleteken, ruderlikon, tszleken, rokpartokon, elhanyagolt zrtkertekben, beruhzsi terleteken, hntatlan tarlkon fordul el. A homoktalajokon a parlagf jelenlte nagyobb arny.

A mezgazdasgilag nem mvelt terleteken a nagy mennyisg nyri csapadknak ksznheten a parlagf fertzs mrtke jelentsen ersdtt. Ahol nem vdekeztek a gyomnvny ellen, ott ers fertzs alakult ki. Nagy fenolgiai klnbsgek tallhatk a parlagfvek kztt ezeken a terleteken. Tavasszal tbb hullmban kelt a parlagf, az alapveten szraz idjrsban minden es elindtott egy kisebb kelsi hullmot. A nyron csapadkosra fordult idjrs pedig azt eredmnyezte, hogy a szoksosnl tbb a ksn kelt parlagf.

Az utak mentn, rokpartokon, tblaszleken, szeglyeknl, ruderlikon folyamatosan vgzik a kaszlst, azonban a csapadkos, meleg idjrs kvetkeztben a nvnyek gyors jrahajtsa figyelhet meg.

2020. 09. 11. / Forrs: Nbih