William Anderegg, a Utahi Egyetem munkatrsa csapatval azt mrte fel, miknt alakultak a pollenszintek az elmlt hrom vtizedben. Anderegg szerint korbban kisebb, jellemzen veghzakban vgzett vizsglatok mr felfedtk, hogy ers kapcsolat van a virgpor mennyisge s a hmrsklet kztt. Az j tanulmnnyal kontinentlis mretben is sikerlt igazolni az sszefggst.

Az amerikai Orszgos Allergia Hivatal az Egyeslt llamok tbb terletn is mri a leveg pollen- s pensztartalmt. A szakrtk ezen llomsok, illetve kanadai adatok segtsgvel mrtk fel az szak-amerikai llapotokat 1990 s 2018 kztt. A csapat ugyanezen peridus klimatikus megfigyelseit is elemezte.

Az rintett idszakban tlagosan 21 szzalkos emelkedst tapasztaltak a pollen mennyisgben. A hmrsklet emelkedse miatt az allergiaszezon immr 20 nappal korbban kezddik, igaz, 10 nappal elbb is r vget. A trend jval ersebb a Texastl a Kzp-Nyugatig hzd trsgben.

Andereggk szerint a virgpor mennyisge ott ntt a leginkbb, ahol a leggyorsabb felmelegedst tapasztaltk. A hmrsklet mellett a krnyezet szn-dioxid-szintje is segtheti a pollen termeldst, ezt azonban a friss eredmnyeikbl statisztikailag nem sikerlt bizonytani.

2011. 02. 09. / Forrs: 24.hu