Egyes nmetorszgi vrosokban a vizsglt idszakban olykor akr az 500-at is elrte a kbmterenknti pollenszm, mikzben a fertzttsg 20 szzalkkal emelkedett.

A kutatk azzal magyarzzk az sszefggst, hogy amikor pollenek szllnak a levegben, a szervezet legyenglve reagl a lgutak vrusaira. Ilyenkor a szervezet pldul kevesebbet termel az antivirlis hats interferon fehrjkbl.

A napi fertzsi rtk egyenes arnyban lltak azzal, hogy voltak-e lezrsok vagy sem a pollenszennyezett orszgokban. Ha a vizsglt terleteken korltozsok voltak rvnyben, akkor hasonl pollenszint mellett a napi fertzsek szma tlagban fele akkora volt, mint ott, ahol nem voltak korltozsok.

A mncheni kutatk t kontinens 31 orszgnak 130 rgijban vetettk ssze a leveg pollenszennyezettsge s a koronavrus-fertzttsg adatait, kiszrve a demogrfiai tnyezk, a krnyezeti felttelek, kztk a hmrsklet, a pratartalom, a npsrsg s a korltozsok szigornak hatst.

2021. 03. 09. / Forrs: MTI