A nem shonos, invazv fajok tbb mint 116 millird eurba (42 ezer millird forintba) kerltek az elmlt hatvan vben Eurpnak. Csak a patknyok az 1960 s 2020 kztti idszakban mintegy 5,5 millird eurnyi (2 ezer millird forintnyi) krt okoztak - llaptotta meg egy, a NeoBiota folyiratban megjelent kutats, amelyrl a phys.org tudomnyos ismeretterjeszt portl hre alapjn szmolt be a hvg.

A kutatk a patknyt, a kznsges parlagfvet, a vadnyulat, a smaragd kris kregrontt s a Gyrodactylus salarist (egy picaszer parazita) tartjk az sszes kzl a legtbb krt okoz t fajnak Eurpban. "Csak a patknyok hatvan v alatt mintegy 5,5 millird eur kltsggel jrtak" - magyarzza Phillip J. Haubrock, a frankfurti Senckenberg Kutatintzet s Termszettudomnyi Mzeum munkatrsa.

A legmagasabb kltsgek az Egyeslt Kirlysg, Spanyolorszg, Franciaorszg s Nmetorszg terletn jelentkeztek. A nem shonos llatok s nvnyek a mezgazdasgban s az erdszetben okoztk a legnagyobb krt.

Az invazv fajok bevndorlsnak s behurcolsnak okai a biolgus szerint sokflk: a turizmus, a globlis felmelegeds, a kereskedelem s a kzlekeds is okolhat. Nmetorszg pldul kzponti fekvse rvn kiterjedt kereskedelmet folytat ms orszgokkal, ami elsegti a nem shonos fajok betelepedst.

A tanulmnyban a tudsok arra is rmutattak, hogy a felmerl kltsgek egy rszt nehz szmszersteni, gy pldul az emberi egszsgkrosodst vagy az shonos fajok kiszorulst. A kutatk hangslyoztk, hogy nem minden invazv faj okoz gazdasgi krokat, de a felmerl kltsgeket valsznleg rendkvli mrtkben albecslik.

2021. 07. 30. / Forrs: hvg.hu

rolex submariner replica