A Nbih tavaly sszesen 127,5 milli forint brsgot rtt ki a parlagfvel fertztt terletek miatt. Ezeket elssorban a klterleten tallhat gyomnvnyek miatt szabtk ki. A nvnyvdelmi brsgok sszege 2021-ben 15 ezer s 150 ezer forint kztt mozogtak. A 2008 ta rvnyben lv rendelet szerint, akinek a fldjn vagy az telkn parlagfvel bortott terletet tallnak, az 15 ezer forinttl akr t milli forint kztti sszegre is brsgolhat.

„Nem lehet pontosan megmondani, hogy Magyarorszgon hny hektrnyi terletet bort az emberek millinyinak lett megkesert gyomnvny. A parlagfvel bortott terletek nagysga nem egy lland rtk, a terlet hasznoststl s az idjrstl fggen folyamatosan, akr naprl-napra vltozik” - rta a Nbih. Parlagf szinte mindentt elfordulhat, a mezgazdasgi terleteken a leggyakoribb gyomnvnynek szmt, de minden egyb helyen is burjnzik.

A Nbih szerint a leginkbb fertztt terletek vrl vre ugyanazok. A parlagf a laza homokos talajt kedveli, gy elssorban Szabolcs-Szatmr-Bereg, Bcs-Kiskun s Somogy megyk tekinthetk a legfertzttebbnek, de ahol jelents a mezgazdasgi mvels, mindentt sok a parlagf. A nagy sszefgg erdsgekkel rendelkez megykben jobb a helyzet, ilyen helyeken nem l meg ez a gyomnvny.

Jelenleg extrm magas Magyarorszgon a parlagf koncentrcija, a Nemzeti Npegszsggyi Kzpont (NNK) adatai szerint az egsz orszgban msod- s harmadfok riaszts van rvnyben.

2021. 09. 10. / Forrs: Vilggazdasg