A Crop Systems and Global Change Laboratory (Beltsville, MD, USA) kutatjt a szndioxidkibocsts s a klmavltozs parlagfre gyakorolt hatsrl tartott eladsa kapcsn krdeztk az Els nemzetkzi parlagf-konferencin (2008. szeptember 10-13) a Magyar Tudomnyos Akadmin.

sszefoglaln, hogy miknt kapcsoldik ssze a klmavltozs a parlagf-problmval?

Kt f, a klmavltozst rint jelensgrl beszlhetnk manapsg. Egyrszt emelkedik az veghzhatsrt leginkbb felels gz, a szn-dioxid mennyisge a lgkrben. Ez a gz maga is stimullja a parlagf nvekedst. A msik vltozs a hmrskletnvekeds. Ez azt jelenti, hogy a parlagfmagok elbb jelennek meg, s a parlagf nvekedsi ideje kitoldik. A hosszabbra nylt nvekedsi id pedig a nagyobb mretnek, s kvetkezskpp a nagyobb pollenmennyisgnek kedvez. A pollenek nagyobb tvolsgra is eljutnak. A felmelegeds kvetkezmnyeknt pedig szakabbra es terleteket is meg tud fertzni a nvny, azaz terjeszkedik.

A parlagf, s gy elssorban az allergia szempontjbl van annek jelentsge, hogy valaki a vrosban, vagy vidken l?

Igen, van, s ez egy nagyon fontos szempont! A kutats sorn arra jutottunk, hogy a mai vrosi krnyezet mintegy modellezi, hogy milyen lesz a fld ghajlata gy 30-40 v mlva. A vrosok krnyezete mr ma melegebb, magasabb a szn-dioxid koncentrci, s a parlagf szezonja hosszabb. A vrosban nv parlagf tbb pollent termel, mint vidken l rokonai. Kutatsaink szerint tszr, tzszer annyit.

Akkor taln kijelenthetjk, hogy a vidki leveg ebbl a szempontbl is jobb?

Igen. s ennek egyb okt is talltuk. A vrosban bellegzett levegben eleve sokkal tbb a por s a szennyezanyag, amelyen a parlagfpollen knnyen megtapad. gy a pollen a levegvtellel sokkal mlyebbre jut az emberi szervezetben, mint ha nem volnnak ilyen gzok a krnyezetben. Teht a pollenek szempontjbl a helyzet slyosabb a vrosban, mint vidken.

n szerint mi volna a problma leghatkonyabb rvidtv megoldsa? Vagyis mi legyen a legels lps?

A legels lps az odafigyels. Vagyis tudatban lenni az allergneket termel gyomoknak. Ha tudjuk, melyek ezek, oda tudunk figyelni rjuk, s idejekorn kiirthatjuk ket. Ha tudjuk, hol, mennyi parlagf van a krnyezetnkben, jobban oda tudunk figyelni a problmra, s knnyen meg is szabadulhatunk tle, akr olyan egyszer eszkzkkel is, mint a ss vz.

Az interjt Budavri Csilla ksztette.

Fot: balogh