„Az emberi szervezet az evolci sorn alkalmazkodott a pollenekhez, teht nmagukban ltalban nem krostjk az egszsgnket. A pollenallergiban szenvedk rohamosan nvekv szma elssorban annak a kvetkezmnye, hogy a lgszennyezssel a virgport is szmunkra rtalmass tettk” - llaptotta meg Szeg Judit krnyezetkutat, a Leveg Munkacsoport programvezetje.

Az Orszgos Krnyezetegszsggyi Intzet (OKI) kutatsai mr kt vtizeddel ezeltt kimutattk: ltalnoss vlt, hogy a pollenek felletn megragadnak a klnbz lgszennyez anyagok.

A tmrl gy rt mr 1995-ben Mller Mria forvos, gyermek-allergolgus (1998-ban bekvetkezett hallig a Leveg Munkacsoport Szakrti Testletnek alelnke): „…a parlagf pollenfellete a buzognyfejre emlkeztet. Erre rtapadnak a levegben lv koromszemcsk, s a pollen gy kerl a nylkahrtyra. Itt a korombl ktrny kpzdik, mely elsegti a pollenszemcse tjutst a nylkahrtyn. A szervezet immunrendszere megprbl vdekezni az idegen anyag ellen, s gy jn ltre az allergis tnetegyttes.”

Rudnai Pter forvos, az Orszgos Krnyezetegszsggyi Intzet (OKI) Krnyezetepidemiolgiai osztlynak vezetje pedig mr egy 2001-ben tartott konferencin elmondta: „A lgszennyezsbl szrmaz illkony szerves molekulk a port ragadss teszik. Minl ragadsabb a por, annl tbb ktdik a pollen (tsks) felsznre. A pollenben ilyenkor lnyegesen nagyobb mennyisg allergn fehrje is kpzdik.”

„Az elmlt vtizedekben szmos kutats mutatta ki, hogy a ftsbl, a kzlekedsbl s egyb emberi tevkenysgbl szrmaz szennyez anyagok a szmunkra egybknt rtalmatlan pollent mregg vltoztatjk. Tanulmnyok sora bizonytja ugyanakkor, hogy sokkal egszsgesebbek s tovbb lnek azok az emberek, akik krnyezetben nvnyek, fk vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen krnyezetben ljenek. Ezrt minden tlnk telhett meg kell tennnk, hogy vjuk a zldfelleteket - tbbek kztt a fts, a kzlekeds s ms emberi tevkenysg okozta lgszennyezstl is. Ne tegyk a fkat s ms nvnyeket bartbl ellensgg!” - llaptotta meg Horvth Zsolt agrrmrnk, a Leveg Munkacsoport szakpolitikai munkatrsa.

2022. 09. 02. / Forrs: Leveg Munkacsoport