Mirt tartotta fontosnak, hogy a a parlagf elleni harc jogi lehetsgeirl s nehzsgeirl beszljen?

Korbban ltezett Montrealban trvnyi szablyozs a parlagf ellen. Ennek rtelmben felelssgre lehetett vonni azt a fldtulajdonost, akinek a terletn parlagfvet talltak, azaz bntetst kellett fizetnie. m az vek sorn egyre tbb olyan bejelents rkezett, ami a kzssgi terletekre vonatkozott, vagyis a hatsgnak sajt magt kellett volna megbrsgolnia. gy ltalnos igny jelentkezett az sszefogsra annak rdekben, hogy a helyi hatsgot a brsgon felelssgre vonjk, s az allergisok nevben krtrtst krjenek azrt, mert a kzssgi terletek parlagfirtst a hatsg elhanyagolta.

Akkor most van rvnyes parlagf elleni trvny Montrealban vagy nincs?

Nincs. Mivel az emberek bepereltk a hatsgot az gyben, a trvnyt eltrltk, annak rdekben, hogy elkerljk a folytonos pereskedst.

A parlagfellenes intzkedsek vgrehajtsa Magyarorszgon is problmt okoz. n milyen jogi intzkedseket tartana clravezetnek ebben az gyben?

Mindenekeltt szeretnm hangslyozni, hogy br hatlyos trvnyi szablyozs nincs, a parlagfvet folyamatosan irtjk Montrealban, klnfle kampnyok keretben.

Ezt trsadalmi sszefogsknt kpzelhetjk el?

Igen. Mindenesetre a Montrealban trtntekbl azt a tanulsgot vonhatjuk le, hogy a brsgon igen nehz kzdeni a parlagfvel szemben, a krnyezetvdelmi vagy agrrtrvny fegyvervel. Az igazi megolds az volna, ha a parlagfpollent szennyezanyagknt kezelnnk. gy az sszes olyan trvny, amely a krnyezetszennyez anyagokra vonatkozik, rinten a parlagfvet is. Teht ha valakinek a terletn parlagf van, s a szomszdja ettl valamilyen krt, egszsggyi krosodst szenved, akkor az adott szemlyt brsg el lehet idzni. Vagyis a trvnyt nem a parlagf ellen kellene hozni, hanem a parlagfpollen mint a levegt szennyez anyag ellen.