A tavaszi idszakban kelt, legfejlettebb parlagf nvnyeknl a termsrs a meghatroz fenolgiai llapot. Tbbsgk mr elvirgzott, vagy a pollentermels httrbe szorult, csak kismrtk. Megjelentek a nvnyelhals els tnetei.

Vegetatv llapotban csak a legutoljra kelt nvnyek tallhatk. Mr csak elvtve lehet tallni j kels nvnyt: rnykos, nedves terleten, mivel az elmlt kt htben az orszg nagy rszn nem volt csapadk, vagy csak elvtve hullott jelentktelen mennyisgben, a szraz talaj nem kedvez a csrzsnak.

A gyomnvny egyedeinek magassga orszgszerte vltoz kpet mutat, az lhelytl s a kelsi idtl fggen 20-220 cm kz tehet, a legtbb parlagf 100-200 cm-es nagysg kztti.

A hvsebb, csapadkos nyri idjrs a parlagf fejldsi ciklust is megnyjtotta. A nvnyek hosszabb ideig voltak vegetatv llapotban s a generatv stdium is megnylt. A szraz tavasz s a csapadkos nyr kvetkezmnye, hogy az tlagosnl nagyobb a ksbb kelt nvnyek arnya. A ksbb csrz parlagf nvnyek tbbsge is tljutott a virgzs cscspontjn, a pollenszrs cskkent, de mg mindig jelents mrtk.

A parlagf legnagyobb mennyisgben tblaszleken, tblaszeglyeken, mezsgyehatrokon, a forgkban, thinyos helyeken, belvz, valamint vadkrosts miatt kiritkult tblarszeken, nem megfelelen gyomirtott tblkon, mezgazdasgilag nem mvelt terleteken, ruderlikon, tszleken, rokpartokon, elhanyagolt zrtkertekben, beruhzsi terleteken, hntatlan tarlkon fordul el. A homoktalajokon a parlagf jelenlte nagyobb arny.

A szntfldeken a folyamatos betakartsok, valamint vets elksztsi munklatok rvn a parlagfvel rintett terlet az elz idszakhoz kpest jelentsen cskkent.

2020. 09. 25. / Forrs: Nbih