Lezrult az idei vben a parlagf nvnyek f virgzsi idszaka. A pollenszr egyedek arnya a megyk tbbsgben elenysz (legfeljebb 5%). A tavasszal kelt, legfejlettebb nvnyeknl a termsrs, magszrds a meghatroz fenolgiai llapot. A gyomnvny egyedei kztt egyre gyakoribbak a mr jelents mrtkben leszradt level pldnyok.

j kels nvny mr csak ritkn tallhat. A hossz, szraz tavaszi peridus s a csapadkosabb nyri idjrs hozadknak tekinthet, hogy idn az tlagosnl magasabb volt a ksbbi idszakban kelt parlagf egyedek arnya, ezek a tnyezk megnyjtottk a nvny fejldsi fzisait. A gyomnvny egyedeinek magassga orszgszerte vltoz kpet mutat, az lhelytl s a kelsi idtl fggen 20-220 cm kz tehet, a legtbb parlagf 100-200 cm-es nagysg kztti.

A parlagf legnagyobb mennyisgben tblaszleken, tblaszeglyeken, mezsgyehatrokon, a forgkban, thinyos helyeken, belvz, valamint vadkrosts miatt kiritkult tblarszeken, nem megfelelen gyomirtott tblkon, mezgazdasgilag nem mvelt terleteken, ruderlikon, tszleken, rokpartokon, elhanyagolt zrtkertekben, beruhzsi terleteken fordul el. A homoktalajokon a parlagf jelenlte nagyobb arny.

A szntfldeken a folyamatos betakartsok, valamint vets elksztsi munklatok rvn a parlagfvel rintett terlet az elz idszakhoz kpest jelentsen tovbb cskkent.

2020. 10. 08. / Forrs: Nbih